Ezek a felfedezések alapjaiban kérdőjelezik meg mindazt, amit eddig tudtunk a világunkról.
A tudósok évről évre előállnak olyan felfedezésekkel, melyek ellentmondásban állnak a történelemkönyvekben leírtakkal. Némelyik alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig tudtunk a világról.
Ezek közül most 8 érdekességet gyűjtöttünk össze.
1. Éltek egy időben ősemberek és dinoszauruszok
2012-ben Otis E. Kline őslénykutató a montanai Dawson megye területén egy Triceratops-szarvra bukkant. A tudósok, miután alaposan megvizsgálták, megállapították, hogy a szarv egy 33.500 évvel ezelőtt élt állathoz tartozhatott. A lelet erőteljesen megkérdőjelezi eddigi ismereteinket, miszerint a dinoszauruszok 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak.
A felfedezés arra világít rá, hogy ősemberek és dinoszauruszok igenis éltek egyazon időben.
2. Az Antarktisz egykor trópusi édenkert volt
Habár a Déli-sark 98 százalékát ma tömör jégréteg borítja, a tudósok úgy vélik, 50 millió évvel ezelőtt az Antarktisz trópusi sziget volt. A térség felfedezése közben hőtűrő növények – majomkenyérfák és páfrányok – illetve egy ichtioszaurusz (egy halhoz hasonló őskori hüllő) megkövült maradványira bukkantak, amelyek kizárólag meleg éghajlat alatt éltek. Ebből a fantasztikus felfedezésből arra lehet következtetni, hogy
Földünk ma leghidegebb, legelhagyatottabb térségét 50 millió évvel ezelőtt pálmafák és fehér homokos tengerpartok borították.
3. Lehet, hogy Amerikát a rómaiak fedezték fel?
Vannak tudósok, akik szerint a rómaiak jóval korábban partra szálltak Amerikában, mint Kolumbusz Kristóf. 1933-ban Mexikóban egy régi épület alatt találtak egy apró fejszobrot. A szobrocska arcvonási megegyeznek az i.e. II. században készített római műalkotásokon megfigyelhető, jellegzetes vonásokkal, és a műtárgy egyáltalán nem emlékeztet az akkortájt Mexikóban alkotó szobrászok műveire. A régészek a Rio de Janeiro közelében fekvő Guanabarai-öbölben III. századi római vázagyűjteményt is találtak. Mindez meggyőző bizonyíték lehet arra nézve, hogy Amerikát valójában a rómaiak fedezték fel.
4. Gigászi kőgolyók Costa Ricában
Újabb megoldatlan rejtély, ami számos tudóst próbára tett, mégpedig a Costa Ricában talált hatalmas kőgolyók eredete. A golyók tökéletesen gömbölyűek, és különböző anyagból készültek: mészkőből, homokkőből és magmás kőzetből. Egyenként körülbelül 16 tonnát nyomnak. A földre helyezett kőgolyók különböző alakzatokat formálnak: háromszögeket, vonalakat és asztronómiai alakzatokat. Felhasználásuk célja máig ismeretlen. Az ősi civilizációk sajnos nem hagytak ránk használati útmutatót.
5. Az ismert helyszíneken kívül hol épültek még piramisok?
Az egyiptomi piramisok földünk talán leghatalmasabb és legkülönlegesebb építményei. 2015-ben azonban Semir Osmanagić amatőr régész szenzációs felfedezést tett:
Boszniában már jóval a gízai piramisok építése előtt emeltek piramisokat.
A világ legjelentősebb tudósai kétkedéssel fogadták a felfedezést, sőt, áltudományosnak tartották. Szerintük a Visočica-hegy nem több természeti képződménynél.
Osmanagić természetesen nem értett ezzel egyet. És ki tudja? Egyszer talán tényleg beigazolódik a műkedvelő régész feltevése.
6. A legendás Atlantiszból származó fémrudak
Atlantisz rejtélye még mindig sok tudóst és régészt foglalkoztat. Egy újabb keletű felfedezés azonban talán véget vet a vitának.
Egy búvár, Franco Cassarino fantasztikus leletre bukkant a szicíliai Gela partjainál. Egy 2600 éves hajóroncs alatt 39 darab fémrudat talált.
A szakértők bebizonyították, hogy az öntvények orichalcumból készültek. Platón szerint az orichalcum értékes anyag, ami a legendás Atlantisz bizonyos területein volt megtalálható. A régészek úgy vélik, ez a felfedezés bizonyítja az egykor virágzó szigetország létezését.
7. Régi művészi alkotások alapján elképzelhető, hogy Amerikát az ázsiaiak fedezték fel?
A tudósok az Amerikai Egyesült Államok számos tagállamában találtak faragott kőrajzokat. Némelyikről megállapították, hogy ősi kínai szöveg. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a mai USA északi részén már i.e. 1300 körül megjelenhettek ázsiai népcsoportok, vagyis jóval korábban, mint Kolumbusz vagy akár a rómaiak.
8. Élet a Marson
Mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy vajon van-e élet a Marson. Új felfedezések segíthetnek megtalálni a választ. A tudósok arra jöttek rá, hogy a vörös bolygó egy részét egykor hatalmas óceán borította. A műholdakról és a marsjárókról származó adatok azt igazolják, hogy régen a Marson magas volt a felszíni hőmérséklet, és víz borította a felszínét. Ez alapján előfordulhat, hogy a távoli bolygón több millió évvel ezelőtt tényleg volt élet.
És a ráadás: a súlyemelés eredete
Sokan úgy vélik, a súlyemelés szülőhazája az 1950-es évek Amerikája. A sportág eredete azonban a görög és római időkre nyúlik vissza. A híres görög birkózó, Krotóni Milón közismert volt fantasztikus erejéről és képességeiről. A legenda úgy tartja, hogy egy napon Milón felkapott egy kisebb borjút, és átvetette a vállán. Ezt onnantól fogva majd’ minden nap megtette, egészen addig, míg a borjúból kifejlett bika nem lett. Sokak szerint ez a legenda a mai erőemelés eredetére utalhat.
Természetesen az továbbra is kérdés, hogy egy-egy vitatott, a hagyományos történelemszemlélettel szemben álló felfedezés vagy elképzelés mennyire megalapozott. Ahhoz, hogy ezt eldönthessük, további kutatásokra és tanulmányokra van szükség.
Szólj hozzá