Legtöbb esetben igyekszünk mindent megtenni az egészségünk érdekében: forró vízzel mosunk kezet, majd kézszárítóval szárítjuk meg azokat, hogy a lehető legtöbb baktériumot pusztítsuk el rajtuk. Bele sem gondolunk abba, hogy sok esetben épp ezzel és az ehhez hasonló rossz szokásokkal sodorjuk veszélybe az egészségünket. Az alábbi listán 10 ártalmatlannak tűnő hétköznapi szokást gyűjtöttünk össze, melyek sokkal nagyobb hatással lehetnek az egészségünkre, mint gondolnánk.
A vízzel teletöltött edények olyan baktériumok melegágya lehet, mint az E. coli, a szalmonella és a Staphylococcus aureus. Bár kényelmesnek tűnhet vízzel feltölteni (áztatni) és hagyni gyűlni az edényeket, a legjobb, ha azonnal a mosogatóba kerülés után elmossuk őket, és semmi esetre sem hagyjuk, hogy vízzel telve ázzanak órákon vagy rosszabb esetben akár napokon keresztül.
A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a víz hőmérséklete nem különösebben befolyásolja a mikrobák pusztulását, sokkal fontosabb ehelyett az idő, amíg a kézmosás tart. 5 másodperc alatt semmilyen baktériumot sem fogsz tudni eltüntetni a kezedről, egy alapos kézmosás ugyanis a tudományos vizsgálatok szerint legalább 30 másodpercig tart. A túl forró víz ráadásul csökkenti a bőr védelmi funkcióját, ami irritációhoz, bőrgyulladáshoz vezethet.
Első blikkre kényelmesnek és időtakarékosnak tűnhet az iroda után egyből a konditerembe venni az irányt, de nem túl kifizetődő. Edzés közben ugyanis a bőrnek lélegeznie kell, ami a rajta található sminkréteggel gyakorlatilag lehetetlen. Ha mégis így döntünk, az bőrirritációhoz és a pórusok eltömítéséhez vezethet, így mindenképpen érdemes megfontolni az edzés előtti sminkeltávolítást.
Az a tény, hogy ha nem érintkezünk közvetlenül semmivel, akkor nem kerülhet ránk baktérium nem több, mint puszta illúzió. Valójában az elektromos kézszárítók cseppet sem higiénikusabbak, mint a jól megszokott papírtörlők, sőt, a levegőáramlással keringetett baktériumok a ruháinkra, a testünkre, de akár a tüdőnkbe is juthatnak. Ha van lehetőségünk rá, mindenképp inkább papír kéztörlőkkel szárítsuk a kezünket és mellőzzük az elektromos kézszárítókat.
Legalábbis, ha élelmiszert viszünk benne, az esetek 99,9%-ban ugyanis a boltban vásárolt ételek és csomagolások tele vannak baktériumokkal. Külön említésre érdemesek a hústermékek, melyekből még csomagoláson keresztül is számtalan baktérium képes kiszivárogni, mely a zöldségekkel és gyümölcsökkel érintkezve számtalan egészségügyi problémát okozhat. Kiutat ez alól a szövet bevásárlószatyor jelenthet, melyet minden egyes bevásárlás után alaposan ki kell mosni.
Dr. Charles Gerba mikrobiológus bebizonyította, hogy egy átlagos vágódeszkán 200-szor több baktérium van, mint egy otthon használatos WC-ülőkén. Ennek fő okozói természetesen a nyers húsok, melyek olyan baktériumokat hordoznak magukban, mint a szalmonella és a Campylobacter – amik az ételmérgezések két leggyakoribb okai. Teljes biztonságot semmi sem garantál, viszont nagyban lecsökkenthetjük az egészségügyi kockázatot, ha a nyers húsokat és a zöldségeket-gyümölcsöket külön vágódeszkákon és felületeken kezeljük.
A kávéfőző tartája tipikusan olyan hely, ahol a baktériumok különböző csoportjai elképesztő sebességgel képesek fejlődni. Mivel az irodai kávéfőzőket ritkán (vagy akár soha) takarítják alaposan, ezért okosabb megoldás lehet vízben oldódó (instant) kávét inni a munkahelyünkön, ezzel ugyanis számtalan baktériumtól menthetjük meg magunkat.
Bár úgy tűnhet, hogy a táska egy tiszta, viszonylag jól elszeparált hely, a valóságban ez nem így van. A táskák belseje a mikrobák és baktériumok melegágya, ezért sokkal jobban tesszük, ha a telefonunkat lehetőség szerint a zsebünkben tároljuk, mely ugyan szintén számtalan baktériumot tartalmaz, de a nadrágok rendszeres mosása miatt ezek többsége időről-időre elpusztul. Továbbá érdemes észben tartani, hogy egy átlagos telefonon legalább 10-szer annyi baktérium található, mint egy otthoni WC-ülőkén, ezért legyünk óvatosak a használatukkal.
Gondolok itt elsősorban a ritkán mosott téli kiegészítőkre, mint a sapkák, kesztyűk, sálak és nagykabátok, melyeket sok esetben csak a tavasz beköszöntével dobunk bele a mosógépbe, mielőtt még elspájzolnánk őket jövőre, pedig szakemberek szerint legalább 1-2 hetente kéne mosnunk őket, ugyanis számtalan baktériumot hordoznak magukon. Különösen veszélyesek lehetnek a sapkák és sálak, melyek közvetlenül az orrunkkal és szájunkkal érintkeznek, ezért minden másnál könnyebben képesek hatást gyakorolni az immunrendszerünkre.
Ritkán gondolunk rá, pedig a nyers húsok felolvasztása megannyi baktériumot enged szabadjára a levegőben. Az asztalra tett hal és hús (viszonylag gyors) felolvasztása épp ezért roppant káros lehet, lehetőség szerint inkább egy elszeparált fakkban, a hűtőszekrényünkben olvasszuk fel azokat.
Az immunrendszerünk hálás lesz, ha nem vagyunk félénkek és irigyek egy tányérból falatozni a barátainkkal, rokonainkkal. Tudósok kimutatták ugyanis, hogy ezen folyamat által számos hasznos baktérium cserél gazdát, ami immunerősítő hatással lehet a szervezetünkre. Ez a szabály nem vonatkozik természetesen a beteg emberekre – velük semmiképp sem ajánlatos osztozkodni.
Forrás:
Szólj hozzá