Így változik az elmúlás pillanata után az emberi test.
Onnantól, hogy megáll a szívünk és az elménk, azt gondolhatnánk, hogy mindennek vége. Gyakorlatilag azonban a testünk elfoglaltan működik – ha nem is funkcionál – az utolsó szívverésünk után is. Irónikus, de egy sor folyamat megy végbe szervezetünkben, miután már elhagytuk a földi világot. Percről perce változatos dolgok történnek, amikről most egy átfogó összeállítást készítettünk azoknak, akiket érdekel, milyen folyamatok mennek végbe a testben a halál beálltát követően.
Egy külföldi portál pontokban foglalta össze, hogy mi történik azután a pillanat után, hogy leáll az emberi szervzet. Bár azt gondolnánk, hogy a teljes megsemmisüléssel egyenlő a folyamat, valójában sok elfoglaltsága van a testnek a klinikai halál állapota után is.
Mivel semmit sem pumpál már az emberi szív a keringési rendszer körül, a vér a vénáinkban és az artériáinkban összegyűlik.
Mivel vérünk már nem folyik többé, testünk kétszínűvé válik. Ez azért van, mert a vér a testünk legalacsonyabb részébe ürül a gravitációnak köszönhetően. A felsőtest sápadt színű lesz, mivel kevésbé koncentrált a hemoglobin szint, és a vér a test hátsó oldalán csapódik le.
A halál beálltával testünk folyamatosan veszít 36-37°C-os melegéből, és lassan alkalmazkodik a szobahőmérséklethez. Egy óra leforgása alatt kb. 0,8 Celsius fokot veszít átlaghőmérsékletéből.
Három órával a halál beállta után elindul az ATP (adenozin-trifoszfát) csökkenése a szervezetben. Ez a folyamat okozza a köznyelvben hullamerevségnek nevezett jelenséget, ami a szemhéjakkal és a nyaki izmokkal kezdődik.
Bár a keringés összeomlik, a testrészek kimerevednek, órákkal a halál beállta után is megfigyelhető, hogy a test olykor – igaz, csak alig észrevehetően – megmozdul, izomrángásokat produkál. Ez azért van így, mert miközben az izomszövetek még mindig kaphatnak üzeneteket az idegrendszertől, miközben folyamatosan elvesztik funkciójukat.
Bár a test halott, még vannak működő sejtjei. Az apró organizmusok is sokáig túlélnek, ezek segítik elő a test lebomlását. Ezek a baktériumok, illetve a szervezetben levő enzimek néhány héttel a halál után kezdik el lebontani a holttestet.
Halálunk után néhány nappal elvesztjük ráncainkat. Ez az izom működésének teljes leállásakor következik be. Az arcizmok elernyednek és a bőrfelszín kisimul.
Ugyan az izmok is megmerevednek a halál beállta után, ez nem történik meg mindjárt minden területen. Mikor már nem csak a felső test izmai, hanem az alsóbb testtájak is ellazulnak, ürítést eredményez és távozik a testből a bélgáz, a széklet és a vizelet.
A rothadás minden halott szervezetben elkezdődik. Az ezzel együtt járó orrfacsaró szagok akkor fordulnak elő, amikor a haldokló sejtjeink az enzimeket felszabadítják, amelyek baktériumok és gombák elszaporodását eredményezik.
Bármennyire undorító belegondolni, az élettelen szervezet lebontó folyamataiba, a következő dolog ez. A fizikai elmúlást elősegítendő, a szervezetet elkezdik felélni az atkák, a hangyák, a pókok, majd a nagyobb ízletlábúak.
Ahogyan a szervek bomlanak és a belek gázokat termelnek, a szemünket, és a nyelvünket megduzzasztják. Ezért dülled ki a halott ember szeme, és lökődik ki a nyelv a szájból.
A szervezetünk nagy része víz, így idővel az élettelen test kezd cseppfolyóssá válni. Sejtjeink továbbra is lebomlanak és a szövetek összetétele elvesztik formájukat a bomlástermékek miatt. Az elhalt szövetek egyzerűen leválnak és már csak a csontváz marad a testből.
Forrás:
Szólj hozzá